Nemzetközi labdarúgás

Eb-visszatekintő: az 1984-es tornán Platini olyat tett, amire máig senki nem volt képes

Az NSZK úgy érkezett az 1984-es, hetedik Európa-bajnokságra – melynek Franciaország adott otthont -, hogy az előző Eb-t megnyerték és történetük második sikerét aratták, valamint az 1982-es világbajnokságon döntőt játszottak az olaszokkal, így megint mindenki a németeket várta az egyik legfőbb esélyesnek. Ezzel szemben az NSZK csak Romániát tudta legyőzni a csoportkörben és nem jutott be az elődöntőbe.

A legjobb négy között a házigazda franciák Portugáliát hosszabbítás után, egy 119. percben esett Michel Platini góllal 3-2-re győzték le, a másik ágon pedig Spanyolország tizenegyespárbajt követően verte ki Dániát az 1-1-es rendes játékidőt követően. Az egykori UEFA-elnök Platini a csoportkörben két mesterhármast is jegyzett, valamint a dánokat is az ő góljával győzték le és az elődöntőben is eredményes tudott lenni. A fináléban pedig folytatta jó sorozatát.

Franciaország 2-0-ra nyert Spanyolországgal szemben Platini és Bellone góljának köszönhetően és a gallok történetük első Eb-sikerüket könyvelhették el. Platini megválasztották a torna legjobb játékosának és az Európa-bajnokság aranylabdásának is, de a France Football álltal jobban ismert Aranylabdát is megkapta ebben az évben, így 1983-ban, 1984-ben és 1985-ben is ő lett a díjazott, sorozatban háromszor bezsebelve a legrangosabb egyéni elismerést.

A ma már 68 éves ex-sportvezető 9 gólt szerzett a ’84-es Eb-n, ami a mai napig rekord egy kontinensviadalon, ráadásul ő mindezt öt meccsen hozta össze, és manapság hiába van kettővel több mérkőzés egy tornán, nagyon nehéz lesz bárkinek is megdönteni ezt a csúcsot.

A döntő összefoglalója (a videó a linkre kattintva látható):

 

 Korábbi Eb-visszatekintő írásainkat az alábbi hivatkozásokra kattintva találja:

Az 1960-as döntőről való visszatekintésünk itt olvasható, amely az első Eb-finálé volt.

A négy évvel későbbi, 1964-es pedig ide kattintva, amely a spanyolok első sikerét hozta.

1968-ban két meccsen dőlt ez az aranyérem sorsa.

Az 1972-es döntőben Gerd Müller varázsolt.

Az 1976-os döntő, amikor Panenka a bolondját járatta Sepp Maierrel.

Az 1980-as finálé, melyben az NSZK történelmet írt.

 

(Borítókép: UEFA)